| Summary: | This paper presents the results of an empirical study investigating disagreements and linguistic im/politeness in Hungarian. The research questions are: (1) How do Hungarian native speakers conceptualize im/politeness; i.e., how can first-order im/politeness be defined? (2) How does the degree of in/directness employed in the expression of disagreement influence the perception of the im/politeness of the utterance?
The research was carried out among 93 Hungarian undergraduates, with the help of three questionnaires. In order to answer the research questions, I used two association tasks and an attitude test with a Likert scale.
The results show that the informants associated im/politeness primarily with deference, the use/lack of conventionally polite linguistic items, swearing, the non-/observance of interactional norms and the use of in/appropriate register. Overall, the disagreements expressed by means of indirect strategies were judged to be more polite than those employing direct strategies. However, the judgements on the degree of im/politeness were not unified within each category or strategy type.
***
Tanulmányomban egy, a magyar egyet nem értést és a nyelvi udvariasságot/udvariatlanságot vizsgáló empirikus kutatás eredményeit mutatom be. Vizsgálatom fókuszában az alábbi két kutatási kérdés állt: (1) Hogyan értelmezik a nyelvi udvariasság/udvariatlanság fogalmát a magyar nyelvhasználók, azaz miként határozható meg az „elsődleges udvariasság/udvariatlanság”? (2) Hogyan befolyásolja az egyet nem értés kifejezésének in/direktsége az adott megnyilatkozás megítélését az udvariasság szempontjából?
Kutatásomat három kérdőív segítségével végeztem 93 magyar egyetemi hallgató megkérdezésével. Az udvariasság/udvariatlanság fogalomértelmezését egy szabad és egy kötött asszociációs feladattal végeztem, a második kutatási kérdésre pedig egy Likert-skálán mért attitűd teszttel kerestem a választ.
Az eredmények azt mutatják, hogy a kutatás adatközlői a nyelvi udvariasságot/udvariatlanságot elsősorban a tiszteletadással, a konvencionálisan udvarias nyelvi elemek és a káromkodás használatával/mellőzésével, az interakciós normák betartásával/megszegésével, illetve a megfelelő/nem megfelelő regiszter alkalmazásával azonosították. Összességében elmondható, hogy a direkt stratégiákkal kifejezett egyet nem értést a kutatás résztvevői udvariatlanabbnak ítélték meg, mint az indirekt egyet nem értési formákat, azonban nem jelenthető ki, hogy egységes lenne az udvariasság/udvariatlanság fokának a megítélése egy adott kategórián vagy stratégiatípuson belül.
|
|---|
